KategóriaKarrier

A Ma-Mi Műhely új anyukája lettem, bemutatkozom Nektek!

Sziasztok drága Ma-Mi Műhelyes anyukák!

Andi vagyok:

Nagy-Rácz Andrea vagyok, jelenleg a Nagy- Rácz család főállású beszerzési és logisztikai menedzsere, étel-lakás-gyerek felelős pozícióban. Se szabi, se túlóra, se táppénz, ámde rengeteg ölelés és gyerekmosoly boldog tulajdonosa. Professzionális lélekápoló, bibipusziló, fésülésben harcedzett és megsebzett Barbik orvosa, azaz főállású anyuka vagyok, két gyönyörű kislány édesanyja.

A gyerekek előtt egy biztosító magyarországi irodáját építettem fel és ott dolgoztam, mint cégvezető, hivatalosan közgazdász és gazdaságelemző végzettséggel; bár utóbbiban sosem dolgoztam, de most az excelek világában, a vállalkozásépítésben ez megnyugtató tudást biztosít.

 A férjemmel 10 évvel ezelőtt egy munkahelyen dolgoztunk..szerinte, mert én nem emlékeztem rá. Aztán egy másik munkahelyen is kollégák lettünk, persze Ő felismert engem…. ezt nevezhetjük kínos viszontlátásnak 😀 Nagyon jóban lettünk,kollégák,barátok, majd lélekápolók egymásnak, s végül annyira jól sikerült, hogy szépen kibontakozott a szerelemünk. Két tündéri kislányunk van Liza, aki 4 éves és Emili 2 éves. Pontosan 21 hónap van közöttük… ugyan nem kifejezetten így terveztük, az első év az nem volt a legegyszerűbb két pici gyerekkel otthon, de mára fantasztikusan boldog testvérek.

Szuper képességeim:

Hobbim, hogy nagyon, nagyon szeretem a Balatont, azon belül is a Szent György-hegyet. Itt van egy pici kis házunk, a mi menedékünk. Ez a legfőbb hobbink is, hogy ide elvonulunk, családostul.

Különleges képességem,hogy kiskoromban RSG-ztem több mint 10 évig,s ugyan ma már nem látszik, hogy anno spárgában néztem a TV-t, de cirka  5-6 éve tervezem, hogy a sport aktívan visszatér az életembe, és egyszer meg is valósítom,ha más nem a Ma-Mi Műhelyben csinálunk felnőtt RSG-t az anyukáknak, ezt a személyes motivációm is hajtja.

Az első kislányom születése után élénken élt bennem a pillanat, amikor a férjem közel 2 hét otthonlét után ránk csukta az ajtót és elment dolgozni, engem meg otthon hagyott egy újszülöttel… effektív halálfélelmem volt, hogy mit kezdek egy kisbabával.

A séta, ebéd, felöltözés mind távlatinak tűnt, de szerencsére sikerült megugranom az anyaság első kihívásait, és hamar elkezdtem a lányommal, majd később a lányokkal olyan foglalkozást keresni ahol találkozhatok többi anyukával is, illetve dal és mondóka repertoárom tudom kicsit bővíteni. Adott a napjainknak egy keretet, hogyha egy ilyen helyre „csinosba” elmehettünk.

Sok helyre jártunk, gyakorlatilag egész Pesten belül, de szomorú voltam,hogy nem volt olyan jó hely, ahova hosszú ideig, azonos közösségbe tudtunk volna járni. Gyakorlatilag ekkor fogalmazódott meg bennem és pár anyuka barátnőmmel együtt a gondolat, hogy milyen jó lenne egy közösségi teret megvalósítani ahol a programok mellett tudunk közösséget építeni, élményeket, megéléseket megosztani. Belevetettem magam a tervezésbe és komolyabban foglalkoztunk a gondolattal, hogy hogyan építsünk fel egy ilyen helyet. Eközben hirtelen terhes lettem Emilivel,de nem adtam fel azt az álmom, hogy én csinálok egy ilyet a környéken, csak egy kicsit elcsúsztattam időben.

A Ma-Mi Műhely és Én:

Emili születése után láttam a posztot arról, hogy egy lány, valami Pataki Nagy Évi létrehoz egy Ma-Mi Műhely nevű baba-mama közösségi helyet, ami bevallom, szomorú-irigységgel töltött el, hiszen ez volt az én álmom is. A férjem a búslakodás helyett azt mondta, hogy ne adjam fel, nagy ez a város elfér egymás mellett két ilyen is, inkább menjek nézzem meg, mit tud ez a Műhely, hátha tetszeni is fog. A kezdetektől követtem a Műhely eletét online és fizikailag is, hogy miként is alakul. Mi egészen a múlt hétig folyamatosan jártunk gyerekfoglalkozásokra, programokra, szinte minden helyet bejártunk és sok tapasztalatot szereztem arról, hogy az anyukáknak mi tetszik, mi köti le a gyerekeket és sok tehetséges és kedves előadót is megismerhettem és kialakult bennem is egy kép, hogy szívesen foglalkoznék ezzel a jövőben. 

Aztán egyik nap láttam egy vállalkozó anyuka csoportban (ahova azért is léptem be, mert szerettem volna én is vállalkozó lenni) és ott láttam, hogy a Műhelynek új anyukát keresnek. Egy álló éjjel ébren voltam, hogy érdekel, átvenném, de hogy s miként is tudnám megoldani ezt a feladatot a gyerekek mellett elképzelni sem tudtam. Időben úgy lett volna ideális, ha kicsit később mehettem volna vissza dolgozni, de annyira tetszett a gondolat, hogy nem hagyott nyugodni. Ideális világ ide vagy oda,reggel meg is írtam az emailt Évinek… Pont a férjemmel autóztunk mikor válaszolt nekem, és majd kiugrottam a szélvédőn izgalmamban, hogy még van esély pályázni. István férfiasan-racionálisan volt lelkes… üzleti tervet követelt. Én pedig belevetettem magam a tervezésbe.

Évivel az email váltásokat követően megosztottuk elképzeléseinket, de nekem a számok mellett, az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy mi tudunk-e közösen dolgozni, vajon megvan-e a kémia kettőnk között, ami egy közös sikerhez elengedhetetlen. Az első „Szamos” randinkat követően azt éreztem igen, ez biztosan jó lesz. Utána hamar megszületett az első üzleti terv, s ötleteltem tovább, hogy mit s hogyan lehetne megvalósítani, építeni kezdtem, Évivel megállapodtunk. Én új anyukává, Évi tündérkeresztanyává válik. 

 Jövőnk:

A további tervek között azt látom,hogy vannak nagyon jól működő kis közösségek, melyeket lelkes és tapasztalt anyukák csinálnak és építik, és hála az égnek az iparág nem sínylette meg a Koronavírust sem. Azt látom, hogy akár kerületenként is kevés az olyan hely ahova az anyukák szívesen elmennének a babócákkal, vagy akár 1-2-3 gyerekkel is feltöltődni és állandó, tematikus programlehetőség kínálkozik. Azt gondolom, még több Ma-Mi Műhely is elférne Budapesten.

 Jelenleg, a legelső tervem, hogy a budai oldalon akár a központban, akár agglomerációban megtaláljuk a Ma-Mi Műhely Buda új helyszínét, s utána pedig a többi Ma-Mi Műhely vevő -érdeklődő anyukával összefogva a város másik kerületében valósítsunk meg egy franchise rendszert közös erővel.

Lelkes anyuka és gyerkőc is sok van, így belevágunk!

Nagyon megtisztelő és izgalmas feladat a Ma-Mi Műhely élére állnom, remélem hamarosan találkozunk és megismerhetlek Bennetetek és a babócákat is.

 Addig is építjük az új Ma-Mi Műhelyt Évi segítségével, és folyamatosan jelentkezem majd a friss hírekkel, aktualitásokkal.

Csodás nyarat kívánok mindannyiunknak és hamarosan találkozunk!

Szeretettel,

Andi

 –boldog-  Ma-Mi Műhely tulajdonos